Évekkel korábban jelezhet a demencia, mint hittük
Évekkel korábban jelezhet a demencia, mint hittük
Sokan azt gondolják, hogy a demencia egyik napról a másikra jelenik meg: először feledékenység, aztán egyre komolyabb memóriazavarok következnek. A tudomány azonban egyre több bizonyítékot talál arra, hogy az agy jóval korábban küld figyelmeztető jeleket. A meglepő rész az, hogy ezek a jelek nem feltétlenül a memóriában, hanem a beszédünkben jelennek meg először.
Egy hétköznapi szokás, ami többet árulhat el az agyunkról
Előfordult már, hogy egy beszélgetés közben nem jutott eszedbe egy egyszerű szó? Vagy gyakran használtál olyan töltelék-kifejezéseket, mint az „ööö”, „izé” vagy „hogy is mondjam”? A legtöbben ezt stressznek, fáradtságnak vagy figyelmetlenségnek tulajdonítják. Egy friss kanadai kutatás szerint azonban bizonyos esetekben ezek a beszédbeli változások a demencia legkorábbi jelei közé tartozhatnak.
A kutatók mesterséges intelligenciával elemezték a beszédet
A Baycrest, a Torontói Egyetem és a York University kutatói azt vizsgálták, hogyan kapcsolódnak a hétköznapi beszédminták az agy úgynevezett végrehajtó funkcióihoz. Ezek felelnek többek között:
- a figyelemért,
- a memóriáért,
- a problémamegoldásért,
- a tervezésért,
- és a rugalmas gondolkodásért.
A résztvevőknek képeket kellett leírniuk saját szavaikkal, miközben egy mesterséges intelligencia rendszer elemezte a beszédüket. Nem a mondanivaló tartalma volt a legfontosabb, hanem az, hogyan beszéltek.
Ezeket a jeleket figyelték
A rendszer többek között vizsgálta:
- milyen hosszú szüneteket tartanak,
- milyen gyakran keresik a megfelelő szót,
- milyen sűrűn használnak töltelékszavakat,
- mennyire gördülékeny a kommunikáció.
Az eredmények szerint ezek a finom eltérések meglepően pontosan összefüggtek a résztvevők kognitív teljesítményével.
Miért fontos ez a felfedezés?
A demencia egyik legnagyobb problémája, hogy sok esetben csak akkor derül ki, amikor az agyi változások már előrehaladott állapotban vannak. A korai felismerés viszont jelentősen javíthatja az életminőséget, lassíthatja a folyamatot és segíthet időben elkezdeni a kezeléseket vagy életmódbeli változtatásokat. A kutatók szerint a beszéd elemzése a jövőben akár egyszerű szűrőeszközzé is válhat. Nem lenne szükség bonyolult vizsgálatokra vagy hosszadalmas tesztekre — elegendő lehetne egy természetes beszélgetés elemzése.
Nem minden szókeresés jelent demenciát
A szakemberek hangsúlyozzák, hogy önmagában attól még senki sem demens, ha néha elfelejt egy szót vagy lassabban fogalmaz. A probléma akkor válhat gyanússá, ha ezek a jelenségek hosszabb időn keresztül, egyre gyakrabban jelentkeznek, és más kognitív tünetekkel is társulnak.
A demencia első tünetei sokszor alattomosak
Korábbi kutatások alapján a korai figyelmeztető jelek között szerepelhet:
- a gyakori szókeresés,
- a kommunikáció nehézsége,
- az írásbeli problémák,
- a pénzügyek kezelésének romlása,
- a társasági visszahúzódás,
- a személyiség vagy viselkedés megváltozása.
Éppen ezért a szakértők szerint nem egyetlen tünetet kell figyelni, hanem az összképet.
Az agy már jóval korábban figyelmeztethet
A kutatás egyik legfontosabb üzenete, hogy a demencia nem feltétlenül a memória elvesztésével kezdődik. Néha egy apró szünet a mondat közepén. Egy gyakrabban használt „ööö”. Egy szó, amely egyszerűen nem jut eszünkbe. Olyan hétköznapi dolgok, amelyeket szinte mindenki megtapasztal — mégis lehetnek olyan finom jelzések, amelyekből az agy egészségi állapotára is következtetni lehet. A tudósok szerint a következő évek egyik nagy kérdése az lesz, hogyan lehet ezeket a jeleket időben felismerni, még azelőtt, hogy a komolyabb tünetek megjelennének.
« Vissza a cikkekhez