Dohányzás – tévhitek és tények
A megkérdezettek csaknem 99 százaléka azt válaszolta, nagyon nem örülne. S miért nem? Mert el sem kezdeni sokkal könnyebb, mint leszokni. S ők már csak tudják…
Tévhit: A cigaretta élénkít, fokozza az agyműködést
Tény: A nikotin élettani hatásának köszönhetően az első slukkok valóban élénkítik a sejtek működését, így a központi idegrendszerét is, s ezt a stimulációt például tanuláskor a fokozott figyelem állapotaként érzékelhetjük. Mindez azonban csupán átmeneti! Hiszen a nikotin gyorsan bomló vegyület, ráadásul a fokozott működés következtében gyorsan kiürülnek a sejtek energiaraktárai, és működésük gátlás alá kerül. Mindez igaz az agysejtekre is, így dohányzáskor az időleges frissességet tartós szellemi restség követi.
Tévhit: Ráncainkért az öregedés és a túlzott napozás felelős csupán
Tény: A legmodernebb ránctalanító kozmetikumok sem tudják hatékonyan felvenni a küzdelmet a dohányzás bőröregítő rombolásával szemben. Több évtizedes dohányzás után, akár húsz (!) évvel is öregebbnek tűnhetünk. Hiszen a dohányzás a bőr apró ereiben is szűkületet okoz, így az kevesebb oxigénhez, nedvességhez és tápanyaghoz jut. Különösen igaz ez, az arc, a nyak és a dekoltázs bőrének finom érhálózatára. Szintén tudományos tapasztalat, hogy a dohányzóknál nagyobb a rizikója a bőrben a rosszindulatú daganatok kialakulásának.
Tévhit: A passzív dohányosok kevésbé veszélyeztetettek
Tény: A cigarettát szívó hihetetlen töménységben és közvetlenül juttatja szervezetébe a dohányfüstöt – amely csak rákkeltő molekulából negyvenháromfélét tartalmaz! Ám a passzív dohányosok, tehát a dohányzó környezetében tartózkodók sem járnak jobban. Hisz az égő cigarettából felszálló füst, amely közvetlenül a levegőbe kerül és mindannyian belélegezzük, több mérgező anyagot, köztük rosszindulatú daganatok képződését serkentő fajtákat tartalmaz, mint a közvetlenül beszívott és „letüdőzött” füst.
Tévhit: A dohányzás csupán a szívet és a tüdőt támadja meg
Tény: Nemzetközi vizsgálatok eredményei támasztják alá, hogy a cigarettázó fiatal nők rendszeresen panaszkodnak elhúzódó és fájdalmas havi vérzésről, s az évtizedes dohányzás következményeként hamarabb lép fel a menopauza, ráadásul több panaszt okoz, mint a nem dohányzóknál. Az ismert tény, hogy a dohányzó kismamáknál gyakoribb a koraszülés, illetve babájuk nagyobb eséllyel születik kis súllyal. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy megnő a gyermeknél az asztma kialakulásának esélye, és a cigarettázó várandós csecsemője veszélyeztetettebb a bölcsőhalál tekintetében is.
Tévhit: A cigaretta élénkít, fokozza az agyműködést
Tény: A nikotin élettani hatásának köszönhetően az első slukkok valóban élénkítik a sejtek működését, így a központi idegrendszerét is, s ezt a stimulációt például tanuláskor a fokozott figyelem állapotaként érzékelhetjük. Mindez azonban csupán átmeneti! Hiszen a nikotin gyorsan bomló vegyület, ráadásul a fokozott működés következtében gyorsan kiürülnek a sejtek energiaraktárai, és működésük gátlás alá kerül. Mindez igaz az agysejtekre is, így dohányzáskor az időleges frissességet tartós szellemi restség követi.
Tévhit: Ráncainkért az öregedés és a túlzott napozás felelős csupán
Tény: A legmodernebb ránctalanító kozmetikumok sem tudják hatékonyan felvenni a küzdelmet a dohányzás bőröregítő rombolásával szemben. Több évtizedes dohányzás után, akár húsz (!) évvel is öregebbnek tűnhetünk. Hiszen a dohányzás a bőr apró ereiben is szűkületet okoz, így az kevesebb oxigénhez, nedvességhez és tápanyaghoz jut. Különösen igaz ez, az arc, a nyak és a dekoltázs bőrének finom érhálózatára. Szintén tudományos tapasztalat, hogy a dohányzóknál nagyobb a rizikója a bőrben a rosszindulatú daganatok kialakulásának.
Tévhit: A passzív dohányosok kevésbé veszélyeztetettek
Tény: A cigarettát szívó hihetetlen töménységben és közvetlenül juttatja szervezetébe a dohányfüstöt – amely csak rákkeltő molekulából negyvenháromfélét tartalmaz! Ám a passzív dohányosok, tehát a dohányzó környezetében tartózkodók sem járnak jobban. Hisz az égő cigarettából felszálló füst, amely közvetlenül a levegőbe kerül és mindannyian belélegezzük, több mérgező anyagot, köztük rosszindulatú daganatok képződését serkentő fajtákat tartalmaz, mint a közvetlenül beszívott és „letüdőzött” füst.
Tévhit: A dohányzás csupán a szívet és a tüdőt támadja meg
Tény: Nemzetközi vizsgálatok eredményei támasztják alá, hogy a cigarettázó fiatal nők rendszeresen panaszkodnak elhúzódó és fájdalmas havi vérzésről, s az évtizedes dohányzás következményeként hamarabb lép fel a menopauza, ráadásul több panaszt okoz, mint a nem dohányzóknál. Az ismert tény, hogy a dohányzó kismamáknál gyakoribb a koraszülés, illetve babájuk nagyobb eséllyel születik kis súllyal. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy megnő a gyermeknél az asztma kialakulásának esélye, és a cigarettázó várandós csecsemője veszélyeztetettebb a bölcsőhalál tekintetében is.