Magyarországon
A keresztény vallás szerinti nagy böjt hamvazószerdától kezdődik és egészen nagyszombat délig tart. Mindez a 40 nap szolgál Jézus feltámadásának ünnepe előtti felkészülésre. A böjt a bűnbánat külső megnyilvánulása. A böjt mellett minden más értelemben az önmegtartóztatást gyakorlását is lehetővé teszi. Böjt alkalmával választhatunk, hogy vagy semmiféle húsételt nem eszünk, kivéve a halat, vagy a napi háromszori étkezést válasszuk, amikor csak egyszer szabad jóllakni. Nem csupán a katolikusok tartanak ebben az időszakban böjtöt, hanem a különböző vallások is a maguk szokásaik szerint.

A farsangi időszakban minden társadalmai réteg megrendezte a maga kis mulatozását, akár bérelt házakban akár kocsmákban lezajlódhatott. Általában a legények voltak azok, akik ennek a mulatozásnak a szervezését levezényelték. Az ún. batyus bálokon a lányok is készültek, mivel ők készítették az ételt, a legények pedig az italt szolgáltatták. Egyik fontos szerepük ezeknek a táncos mulatságoknak a párválasztás is volt. Ekkor ugyanis a lányok egy bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik csak akkor fogadták el és tűzték ki kalapjukra, ha az érdeklődés részükről is megtörtént.

A farsang és a báli szezon egyben jelenti a tél elbúcsúztatását is, valamint a tavasz várását egyaránt. A falvakban általában az álarcos, jelmezes felvonulásokat rendszerint a farsangi időszak végén, azaz a „farsang farkán” rendeztek. Az egyik legjellemzőbb magyar állarcos felvonulás a mohácsi busójárás, mely minden évben a Húshagyó keddet megelőző hatodik napon veszi kezdetét, ez pedig minden évben csütörtökre esik. Hat napig a Kis farsang veszi kezdetét, majd ezt követi az igazi látványosság a Farsangvasárnap. Kis farsangkor az ún. Jankalék, amelyek olyan fiatalok, akik maskarába öltözve járják a várost és riogatják az embereket. Farsangvasárnap a Sokacrév-ben maszkos, bundás busók lépnek a kis ladikból a partra, majd felvonulnak a város főterére, amely az elkövetkező ünneplés helyszínét adja.


Külföldön
Más országok farsangi felvonulására egyik példa a Velencei karnevál, mely már István napjától, azaz december 26.-tól kezdődik. Ezt Rómában azonban csakis a hamvazó szerdát megelőző 11 napon mondják karneválnak.

Spanyolországban január 20.-tól tartják a farsangot. Párizsban egy kövér ökröt vezetnek körül a városban állarcosok amellyel befejezik a farsang ünnepét. Németországban az egyik kiemelkedő farsangi mulatsága a Narrenfest, melyet a farsang utolsó keddjén rendeznek. Az egyik világszerte jól ismert Riói karnevál is a farsanghoz kötödék, ahol hatalmas feldíszített kocsikon szambáznak a szépen felöltözött nők.

Láthatjuk, hogy ezek a maskarás felvonulások igenis mélyen gyökereznek és igazi szokásokká váltak az évtizedek és az évszázadok alatt. Ki melyik felvonulást szeretné látni, olcsóbb és drágább árkategóriák közül válogathat akár már karácsony előtt is. Ki nem vágyik a tavasz közeledtére, a virágok és a jó idő megjelenésére, amit akár kisebb- nagyobb vigadalom és látványos ünneplés közepette akár személyesen is résztvevőjeként élhet át.